A következő címkéjű bejegyzések mutatása: segélykérés. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: segélykérés. Összes bejegyzés megjelenítése

Ámornak miért...?

A fiatalság, és talán a szerelmes emberek legnagyobb poblémája. Amikor nem szeret az, akinek igazán szeretnie kellene minket!!Már lassacskán felcseperedve elfogadjuk, hogy az élet igazságtalan, de hogy ennyire??! És miért?
Egyik péntek esti beszélgetésem során felmerült a kérdés: Ámornak miért csak egy nyila van?

Általában, természetesen, az aki jelenleg stabil párkapcsolatban él, juppí gratulálunk.:)

Most térjünk vissza a szinglikre.Szóval a környezetemben élő hímneműek hivatalos tanácsadója címen gyakran találkozok ezzel az egy problémával, amihez próbálok egyfajta "megoldókulcsot" létrehozni.

Jó vele lenni? Beszélgetni? Elalvás előtt rá gondolsz? Egyedül van?
-Ha ezekre a kérdésekre IGENnel válaszoltál, akkor HARCOLJ ÉRTE! Hidd el, semmi sem rosszabb, ha meg sem próbálod!!! Ki tudja? Talán ez lesz életed legjobb döntése!!

Ha pedig mást szeret....sőt már van valakije... engedd el. Te sem szeretnéd, ha elcsakliznák őt előled, ugye? Őszintén, mindenki kezeket a szívre! Kisujjeskü? Ugye.

Mindenkinek azt tudom mondani: fel a fejjel. Lehet,hogy még csak most fogod megtalálni a shift+ő-t!!:)

Így mindjárt jobb, igaz?

New day

Új nap, új élmények,szokásosan semmihez sincs kedvem.Nem tudom miért, pedig lenne mit csinálnom!Tényleg...Hát megpróbálok mindent elkövetni annak érdekében,hogy egy kicsit spanolódjak...végül egy Király Viktor szám, csakmert ezt dúdolom már három napja:

Király Viktor - Solo

Sonntag

Vagyis vasárnap.Wáá, nagyon nem szeretem. Főleg, mert a semmittevés igazi ünnepe. Nincs kedved semmihez, a családi ebéd elálmosít,inkább visszafekszel aludni, és megint nem csináltál egész nap semmit, pedig a héten nagy lesz a hajtás.ÁÁÁ.Ördögi kör.Vasárnap(N)
Vidzs out.

Best damn thing

Avril után szabadon!Mint tudjuk Január egy hattalmas mélyrepülés mindenkinek,úgyhogy nem szaporítom a szót arról,hogy mennyire nincs időm. Már pedig nincs.És a suliban sem alakulnak valami fényesen, bármennyire igyekszem..sajnos.
Elég nyomott hangulatban vagyok mostanság, amelynek nem tudok rájönni az okára!Valószínüleg ez az enyhe rossz hangulat rányomja a bélyegét a tanulmányi eredményeimre is.Why??I can't help myself.I can do better!!!!
Igyekszem minnél és minnél jobban. Ez az egész heti tanulás mutatta, hogy igazán kezdtem visszarázódni a mókuskerékbe.Már egész jó kedvem van, ha a tanulásról van szó, és megjelöltem a fakultációimat!! Biosz-Kémia.Imádom!!:)

All, that you can say...

Kész, ennyi befejeztem.
Az emberek hihetetlenül képesek arra, hogy csupán egy iformációmorzsából jellemezne, leírnak, majd elítélnek egy embert.Ráadásul ha ezt az az ember teszi, aki számunkra a legértékesebb a legszimpatikusabb. Akkor fáj a legjobban.
Ezzel tegnap kellett hogy szembesüljek. Ez miért jó?
Nem lenne egyszerűbb megismerni az embert,és még ha ítélkezünk is utána ítélkezni??!
Az emberiség alul van tájékoztatva.
Vidzs out.

Lépés


Van, hogy egy döntést muszály meghozni.Bármennyire fáj ez bárkinek is. De van, amikor a döntés meghozatala után döbbenünk rá: mi lesz, ha rosszul döntöttünk? Ha rácáfolnak arra, amit mi sziklaszilárdnak hittünk? Akkor mi lesz?

Érdekes, mert ha valaki a könnyebb utat válsztja, nem biztos, hogy ahhoz a célhoz jut, amelyhez szeretett volna.Bár ez az út sokkal kellemesebb, de annyival több munkával is jár.

De ha a nehezebbet választjuk? Sok gyötrődés árán,és megannyi áldozattal biztos, hogy elérhetjük céljainkat.De megéri-e ez a keményebb út? Vagy megéri a könyebbet választani?

És ha esetleg megbánnánk........nincs visszaút.Nem lehet megbánni, le kell nyelni mindazt, amely döntésünk következményeként ért minket.

Vajon melyik éri meg jobban?

A nehéz kezdettel, de kevesebb munkával végigcsnált út,

Vagy az az út, amelyen ha végigmegyünk, öröm visszatekinteni, bár a cél bizonytalan?

Because i'm different

Ez egy gyönyörű szám címe,melyet kedves barátnőm fedezett fel,és volt szíves átküldeni:)

De most nem ez a lényeg, komoly dilemma tört rám a minap, mikor bejelentette az egyik osztálytársam, hogy "márpedig eljössz velünk bulizni!".

De mégén nem voltam bulizni!!!! !
És most pedig Homérosz és az antik görög irodalom eposzi kellékével élnék.=
=(Retrospektív előadásmód,melyben a Hérodotosz(mesélő) a történet közepébe kezd,és a történet felénél tér vissza, hogy mi történt főhősünkkel a múltban.)

Az osztálytársaim egy részéről elég annyit tudni(és ezzel jellemeztem őket) hogy sokat járnak szórakozni.És én meg nem.
Ugyanis szerintem ez nem az én világom.
És ez a jelenlegi gyomorgörcsöm tárgya.
Az, hogy nemtudom.

De miért nem? Pedig annyira egyszerű lenne.Az én korombeli lányok, már nemhogy voltak, hanem JÁRNAK bulizni(nagy részük) én meg nem.

Jesszusom, hogy kell bulizni????????Help.

Ésés mivan ha nem érzem jól magam, ha,ha......öhh nehéz kérdés.
ÉS hogy megyek haza?
Ébresszek fel mindenkit???
És ha értem akarnak jönni?
vagy mégrosszabb.
Értem JÖNNEK?
Segííítséééég!!!!!