Amélie irigylésre méltó élete

Jean-Pierre Jeunet rendezte ezt a remek filmet, a történetet nem írom le, inkább nézzétek meg, vagy keressetek rá wikin, higgyétek el nagyon megéri.

A film története nem bonyolult, senki ne számítson Vihar Szigetek konspirációra, és Shakespeari drámákra, ám annyit el lehet mondani a filmről,hogy ez bizony egy romantikus film.

De nem ám a mindenféle eddig megismert romantika, a-a. Ez a történet egy olyan atmoszférát hozott létre, olyan a szerkezete, amely után ha valaki igazán beleélte magát, órákig még narrálni fogja az életét, mégha elmegy a wc-re, akkor is. Mert Amélie élete úgy van porcikákra szedve,ahogy azt még egy filmben sem láthattuk. Biztos vagyok benne,hogy mindenkinek megvannak azok az apró örömök az életben, amiket nagyon szeret. Például személy szerint imádom, ha egy nyári hajnalon egy sátorban kelek fel, evés közben mindig iszok, és különös élvezettel tölt el a szemöldököm kiszedése. Nem szeretem viszont, hogyha lassan mennek előttem az utcán, és ha beázik a cipőm.
Nos ha ez a leírás az imént nem tetszett, akkor nem ajánlom a filmet :D Mindenki különleges, mindenkinek megvannak a maga bogaras szokásai, és a főhősünk a legköülönlegesebb mind közül.
Úgy talál rá a szerelemre, amilyen különös módon udvarol Ninonak, annak a szintén különc srácnak,

akinek viszont szenvedélye a fotóautomaták környékén széttépett fényképeket rekonstruálni és azokat egy fotóalbumba gyűjteni.

Visszaolvasatam ezt a bekezdést, és nem hiszem el én sem, de tényleg így van.

A film enyhén zöldes fényelése, az arcközeliek, a filmzene mind mind annyira jól passzolnak ehhez a különc történethez, hogy az már nem emberi. Rádásul a film annyira francia, hogy az embernek kedve támad ott élni.

Mindenképen ajánlom ezt a mikroközösséget bemutató filmet, egyszerűen fordulatgazdag és a hangulata arra késztet, hogy kiüljünk egy jó francia bort elkortyolgatni az erkélyre.

Iwan Rheon recognition poszt

Alapadatok, amik senkit nem érdekelnek, ezért úgy döntöttem nem írom le ezeket.

 Ez a srác mindannyiunk számára Ramsay Boltonként (Havas Ramsay) lett ismert, ám azért vetemedtem eme cikk megítására, ugyanis a GoT-on kívüli teljesítményét nézve, szomorú,hogy Ramsayként vált ismertté, a köztudat és közélet által így lesz kategorizálva is, és így lesz megbélyegezve, sőt már meg van mindez,  és úgy is fog fentmaradni, mint ahogy láttuk Dan Radcliffe küzdelmeit a Harry Potter-címke alól való kitörés érdekében.

Nézzük csak!
Iwan Rheon a Wales-i Cardiffben született.

De kik is azok a Wales-iek?
Wales egyike az Egyesült Királyságot alkotó négy tagországnak.
Külön nyelvvel rendelkeznek, amely a kelta nyelvcsaládba tartozik, és nem összekeverendő az angol walesi nyelvvel, bármit is jelentsen ez a wikipédia szerint. Wales híres a hárfásairól és férfikórusairól. Mazie Mackenzie a kockás pulcsis sziámi is onnan jött. Egyébiránt meg sárkányok.


De elég a társadalmi és kultúrmorzsákból, én sem ezért jöttem!

Nos Mr.Iwan munkásságára rátérve, haladjunk időrendben, bár csak a szerintem fontos állomásokat fogom megemlíteni, minden másra ott az internet.

Első állomásunk:

MISFITS

A Misfits személyes kedvenc sorozatról majd nyitok egy külön cikket, hogy miért is tökéletes az a sorozat, egyelőre vegyük gorcső alá Simon Bellamy szerepét.
Mint ahogyan azt már kitalálhattátok kedves Iwan formálta meg a szerepet, de még hogy!
Simon egy visszahúzódó srác, akit azért ítéltek közmunkára, mert egy estén fel akarta gyújtani egy iskolai bullyának(bully=zaklató) a lakását. A kaput az tette be szegény Simonnál,hogy azon az estén egy másik Simont akart meghívni a srác, de az SMS-t neki küldte el, meg a buliból is őt küldték el. Magyarán szegény srác szociálisan láthatatlan. Nos ha bárki szeretné megnézni a Misfitset, spoilereket nem írok le, csak annyit,hogy ennek a láthatatlanságnak később még szerepe lesz. A történettől független viszont a karakterfeljődés, amin Simon átmegy. Egy félénk visszahúzódó imádnivaló világi cukorgombóc srácból, aki akárhányszor megjelenik a képernyőn, mindkét nem
tagjaiból  csak egy együttérző "aaaw"-ot vált ki, nos ebből fejlődik ki egy magabiztos végtelenül romantikus srác, aki a barátnője (igen, lesz neki) mellett áll, végletekig szereti, és bármit megtenne érte. Személy szerint a harmadik évad végére már-már férfiideállá nőtte ki magát a szememben a karakter.Vagány, sportos magabiztos mindennapi hős, akihez a lányok általában már benőtt fejjel férjhezmennek. Simon megformálásához nem kevés tehetség, na jó meg arcfelépítés is kellett, amivel kedves Iwanünk rendelkezett. A forgatókönyvírók úgy emlékeztek vissza a castingra, hogy amikor Iwan belépett, már meg is volt a Simonjuk. És igen, a karakterfejlődést a frizura változása is indikálja.

DINARD

Mr. Rheon annyira tehetséges, hogy még a számos filmes és sorozatbéli vendégszereplése mellett még zenész is bizonyám! Eza hihetetlenül tehetséges Handsome Shark egy darab akusztikus gitárral a kezében még Walesi nyelven is énekel (amelynek szövegét először hallva, a kifinomult Angolos fülem nem akart hinni a szemének).

Stílusilag egy kávéházi akkusztikus sessionnek mondanám, de akardan olyan számai is, amiben más elemek szintén megjelennek, ilyenek a country betét a "Diaries"c. számában, vagy az enyhe dobgép a "Top of the road"-ban. Első fellépései akkusztikus ún. sessionok voltak, egy akkusztikus gitárral a nyakában bevette az angol rádiók stúdióit, mégpedig a Changing times c. EP-jének dalaival. Legfrisebb EP-je viszont a Bang!Bang!, azon négy szám található....a többire rá lehet keresni.
A húzó szám az EP-n a Bang!Bang! mely egy bárban való találkozásról szől, ahol a srác meglátja a lányt, első látásra love, vagyis inkább vonzalom, leírja,hogy a srác gyengeségéból adódóan nem tud ellenálni a lánynak, mégis ugyanezen gyengeség okozta,hogy a szám végén hagyja a helységből távozni csodálata tárgyát.
Eddigi legnagyobb dobása és alkotása a nagylemeznek is nevezhető Dinard, amely a nevét Iwan Dél-Franciaországból származó barátnőjének a szülővárosáról kapta. Az albumon hasonló szerelmi témákkal találkozhatunk, az élet mélységéről való fejtegetések, és metaforák bőséggel vannak jelen a dalszövegekben. Nagyon deep az egész, de ha valaki még nem is a szöveg miatt hallgatja, akkor is elismerendő az a dallam amit hatalmas tehetséggel komponáltak meg.
Arról nem is beszélve, hogy  a "Rhodd"c. szám Walesi nyelven énekeltetett.

TRÓNOK HARCA

Tuudomtudom, a cikket ezzel kezdtem. Ám itt mégis valami másról lenne szó.
Mr.Rheon színészi tehetsége igazán itt csillan meg ebben a sorozatban, ugyanis aki megszokta már Simon Bellamy imádnivalóan bociszemű karakterét, ugyanazon emberek ha leülnek a Tv elé, és bekapcsolják a Game of Thrones-t, na meglepődnek haj de nagyon. Havas Ramsay egy kegyetlen kis zavaró férfi szaporító szerv, akit még a magboldogult Joffrey-királynál is jobban utáltunk.
Kitérnék tehát a két karakter közötti kontrasztra, és arra, ahogy cikkünk főszereplője megcsillantotta nem kis tehetségét azzal, ahogy megutáltatta velünk azt a kis fattyút a sorozatban, a másikban meg megszerette velünk a szociálisan láthatatlan elveszett báránykát.

Nos, ez volt tehát az Iwan Rheon elismerő cikk ^^

London az új New York

Nos, egy régi bejegyzésemben a Nagy Almát találtam a világ legizgalmasabb városának.

Ma már azt hiszem ez a város Budapest, de nem is ez a lényeg.

A világ legmenőbb városa számomra már London. Az ország pedig a nagy UK, God Save The Queen ésatöbbi.

Először is az Angol modor a legnagyobb kuriózum (igen, tudom,hogy ott a tea de az első sorban Indiában őshonos, ha valaki jobban utána akar nézni ennek, javaslom a "Bostoni teadélután" kifejezésre rákeresni, és ott is előtérbe helyezném a szállítmány származását)
Mégpedig a feltétlen udvariasság és nyugalom. Hihetetlen. A monokli, a porcelán teáskészlet, és a hidegvér bármilyen körülmények között valami olyan Angol nemzetre jellemző sajátság, amelyet nem igazán lehet elkerülni, és nem lehet nem csodálni.

Másodszor is, II.Erzsébet.
Második
Erzsébet.
Az a csodálatos asszony túlélt számos amerikai elnököt, és ő az angol királynő, mégis hihetetlenül cuki és értelmes közéleti személyiség.

Harmadszor is a United Kingdom zászlaja
Union f*cking Jack. Bármilyen használati tárgyat, vagy elméleti dolgot, amire ez van nyomtatva, hálás köszönettel veszek!!




 Harmadszorra ott van a Monty Python, akiknek egy generációnyi kiváló egyéniség köszönheti a humorérzékét.
Ők voltak a tipikus Angol humor úttörői, és mintegy pionírként fecskendezték apránként a
köztudatba a meztelenség, a spontánság és az enyhén dadaista mozaikok kicsiny humoradagjait.
 A mai napig aktívak, pedig jócskán már eljárt felettük az idő, és tavaly közvetítették élőben a Magyar mozikban az utolsó közös, Eric Idle által színpadra álmodott Python-kavalkádjukat.Ezek a Vénségek fáradhatatlanok, és személy szerint biztos vagyok benne,hogyörökké fognak élni!
A mai napig felnőtt-és gyermekkori hőseimként vannak számontartva a kis magánszentélyemben.

A Brit ételekre nem szeretnék sok szót fecsérelni, ugyanis azt gondolom, hogy konyhaügyileg a Magyar még mindig verhetetlen. Közeli forrásból tudom,hogy az Angol konyha annyiból áll napjainkban (Jamie Olivert leszámítva), hogy a készételeket megmikrózva a konzumproletárok múanyag lefóliázott edények fölé görnyedve csodálják meg más nemzetek által elkészített konyharemekek olcsó másolatait egy szolíd elismerő hangfoszlány kíséretében.

Az angliai kocsmákról a régi viszonylatban mindenkinek egy mahagóni lambériás, ízig-vérig füstös, lepukkant focimeccseket közvetítő, a pulton kistányérokban felszolgált sósmogyoró és pintben mért sörök jutnak eszünkbe. DE. A ma fiatal felnőttjei/kamaszai talán szembesültek már a ténnyel, hogy a helyzet napjainkban közel sem ennyire idilli. A vastag pajeszos, pipázós, kutyaugatáshoz hasonlító akcentussal rendelkező kopaszodó és tweeedanyagból készült (jobbesetben bojttal ellátott) golfsapkás, és pocakos angol úriemberek ma már maximum az öregek otthonában hűsölnek, mintsem egy pubban. A mai Londoni pub úgy néz ki, mint a Skins c. kultsorozatban. Vagyis, akár egy Magyar kocsma is lehetne erős túlzással.

It hurts f**king bad.

Nagyon rossz. Nagyon.
Nem gondoltam,hogy ekkora fájdalommal jár a suliváltás. Rohadtul rossz. Hiányzik a környezet, az osztálytársak, a megszokott minden. Mintha a tudatom egyik fele még mindíg ott lenne. Iszonyatosan hiányzik minden el nem tudom mondani, mennyire.Semmi bajom az új sulival, csak nehéz elszakadnom a régitől. Nagyon nehéz.Imádtam oda járni, és remélem még egyszer legalább visszamegyek egy kicsit. Most új osztállyal megyünk osztálykirándulni, remélem már minden el fog rendeződni.De akkor is hiányzik mindenki. Nagyon.

A barátság

A barátságnak több fajtája lehet.Lehet távolsági barátság, nem olyan közeli barátság évek óta tartó basrátság, és éppen elromlaqni készülő barátság.Ez a legutolsó a legrosszabb. Nem tudni, miért romolhat el. a kommunikáció hiány, az együttlét hiánya, vagy egyszerűen az évek alatt változunk,és változnak a nézeteink, a személyiségünk, és az együtt alkotott élményeink. De azok a barátságok a legértékesebbek, amelyek megmaradnak, akár gyerekkorunk óta tart, akár csak egy-két éve. Érdemes megőrizni baráti kötelékeinket.
De ha a másik fél hátat fordít az összes barátainak(nekünk is) És csak akkor lép kapcsolatba velük, ha valami kell neki, akkor az nem, ismétlem NEM barátság.Csak egy átmeneti szemfényvesztés, amely hamar elmúlik, lemorzsolódik.

When her road is skilled at a junction

Fontos döntés előtt állok.

Vagy a megélhetésemet választom, vagy a szívemet.

EZ lesz eddigi életem legfontosabb döntése, de vállalom.

Vajon egy embernek saját fizikai képességei korlátozhatják a szellemi képességeit?

Most Így érzek.

Már a szokásos dolog a téma: sokat sérülök ráadásul tesis vagyok.

Ez a gond.

És ez a két dolog nálam nem fér össze.

"Elmennem élet, maradnom halál..."-Shakespeare Rómeója fogalmazott így .

Ez a helyzet,bár nagyon imádom az osztályom és fáj otthagynom azt a sulit.

Ez azzal jár, hogy új osztály, pótlás ,tanárok bizalma....

És nem utolsó sorban,az, hogy valamiféleképpen árulásnak érzem, hogy ott KELL hagynom a sulit.ÉS mivel tesis vagyok, kötelező edzenem, tehát mindennap, ami azt jelenti, hogy többet sérülhetek.Egy régebbi versem szól arról az utolsó sorsdöntő sérülésről, amit elszenvedtem(Ha majd elmegyek-elégia)és amiatt a szüleim nem nézik jó szemmel, hogy már lassan lebénulok(szigorú megállapítás, de így igaz)

Még szerencse, hogy jól tanulok.

A szellemi képességem harcol a fizikaival.

És a szellemi fog győzni.

És most az Irodalmohoz fogok fordulni segítségért.

Órán Szent Ágostonról tanultunk, aki amíg meg nem tért a testi örömöket hajszolta, mikor az egyetemre felvételt nyert Retorikára(szónoklattan) akkor Szent Ambrus taníztásait hallgatva, kezdte megérteni a kereszténység lényegét( a középkorban még az a felfogás volt, hogy csak a túlvilágon vár örök üdvözülés, a fóldi lét csak purgatórium)

És egyre többet járt ez a fejében.A kertben üldökélt, mikor a szomszédban meghallott egy kislányt énekelni"Vedd,Olvasd".

Ekkor Szent Ágoston megértette, az Urat kell szolgálnia.

De nekem nem volt ilyen részem csodában! Szent ágostonnak ott volt a legjobb barátja, aki meghallgatta, és pártatlanul tanácsot adott neki. Meghallgattam mindenkit.Akárki, akit megkérdeztem, egyetértett azzal, hogy ez így nem mehet tovább.

Mintha az elmém és a testem kétfelé szakadna.

De ezt a döntést meg kell hoznom.

Barátság

Az már számomra bizonyított, hogy létezik fiú-lány barátság.Erre a legjobb példa a legjobb barátaim.

De mitől függ a barátság? Egyáltalán mi az? Ez is egy kémiai folyamat, mint a szerelem?Függ egyáltalán valamitől is, vagy csak egyszerűen szeretünk másikkal lenni?Ha valaki ezt tudja, írjon....:)


Nos, ezzel a két barátommal valami fura történt tegnap, ami engem nagyon-nagyon elgondolkodtatott, sőt még belül egy kicsit fájt is.A lényeg, hogy egyikőjüknek sem volt vmi jó napja.Mindketten kicsit morcik voltak, de lehet, hogy már kibékültek.

Elmentünk hárman moziba. Az én kedvenc könyvemből készült filmet néztük meg, a Rémségek cirkuszát.Én ültem középen,alig vártunk, hogy elkezdődjön.Elkezdtünk beszélgetni.És olyan gyorsan történt az egész, hogy fel sem fogtam.A barátaim elkezdtek hűlyülni,majd üvölteni,és egymáshoz sem szóltak.A popcornos doboz mögül figyeltem a dolgokat(Reméltem valamiféle védelmet nyújt).ÉS rájöttem,, nekem KELL békítenem.

Hát ebben nem vagyok jó-gondoltam. Sikerült. Bevetettem egy poént, kitört a röhögés.Ez mind szép és jó, de mégegyszer tudtam, hogy nem sikerülne.Kijöttünk a teremből, ki az utcára, elindultunk haza.Egymást túlkiabálva tárgyaltuk meg a filmet.Aztán megint megtörtén.Kétszer is.És háromszor.Mintha egy kést forgattak volna a hátamban.Jó, mély levegő, békítés. Nem sikerült.Mindent bevetettem.És az út hátralevő részében csak én beszéltem.Olyan volt, mintha magadban beszélnél, esetleg skizofrén lennél, vagy ilyesmi.Az út végén a két legjobb barátom egy halvány "helló"-val köszönt el egymástől.

Elalvás előtt még magamban rátértm mégegyszer a dologra,és arra jutottam, ki fognak békülni.

Ki KELL? hogy béküljenek.

Végül is mi a barátság? függhet egyáltalán anyagi dolgoktól? NEM.

Érzelmi állapottól? NEM

Egyértelmű a dolog, megyek és megmondom mindkettőjüknek.

Valentine's Day

Vajon van értelme a valentin napnak?
Vajon már ez az egész üzleti fogás lett?

De lehet e kedvesünknek csak egy napot szentelni az évből?Egyértlműen nem.De ha azt vesszük, érdemes elgondolkodni,hogy bár csak egy nap a szerelemé, nem szabad elhanyagolni,mert annyira mindennapos dolog.
Ugyan Magyarországon még csak a kilencvenes évektől ünneplik, az Angolok ezt 1446 óta teszik.Tehát az sem iaz, hogy a nagyvállalatok találták ki.

Mindenképpen jó dolog, ha azt akit szeretünk, megajándékozzuk egy nagy vallomásal,vagy valami aprósággal,ami kifejezi érzelmeinket.

Szóval: Valentin-nap, hajrá!

Kórház

Fura hely az a kórház. Ha egy dolgozatban lenne fogalommeghatározás, nem is tudnám leírni.


Az ember azt gondolná, hogy ott kipihenhetné magát, mert ott nyugi van, és dejó.De nem. Nem nyugtató, és cseppet sem vicces.Amikor az ágyadon fekszel,rákötve egy fél literes löttyre, és azon gondolkodsz, hogy mit rontottál el,hirtelen minden hétköznapi dolog olyan felemelőnek és hihetetlennek tűnik. Amikor már kiállt a karod,mert 10 órája nyújtva tartottad és felkelsz arra, hogy a szomszéd ágyon megfordulnak, nem nyugtató.És cseppet sem pihentető.


Úgyhogy becsüljük meg, azt amink van. Mégha az a leg hétköznapibb, legapróbb dolog is.