Már a természet is érzi, hogy itt az ősz. Lol.
Más illata van a szélnek, a hajnalok hűvösebbek,hidegebbek a nappalok, és kezdődik a visszaszámlálás, mert már nincs egy hét a következő tanévig. Lássuk csak mivel állunk szemben:
-10 hónap múlva lesz úra nyár.
-2 hónap telt el az évzáró óta.
-mindenki magasabb osztályba jár.
-Kezdődnek a házi feladatok, a megoldhatatlan matekpéldák, a fogadóórák, a szülői értekezletek, az osztálykirándulások,és persze...az osztályzatok. Brrrr....kirázott a hideg.
Címkék
This is the end
My only friend the end. Itt van a nyár vége(sportolóknak hivatalosan is)
Elkezdődnek az edzések, mindenki nyüzsög, hazaérnek a nyaralásból,Rövidebbek a nappalok.Mindjárt itt a suli.Annyira letört az érzés, hogy többet nem is tudok írni hirtelen.
Elkezdődnek az edzések, mindenki nyüzsög, hazaérnek a nyaralásból,Rövidebbek a nappalok.Mindjárt itt a suli.Annyira letört az érzés, hogy többet nem is tudok írni hirtelen.
Édes nyár!

Már megint Augusztus van!
-Ébredtem fel Augusztus 1-jén.Oh f*ck,mert már csak egy hónap van a legszebb dologból iskolás éveim alatt. Egész megrendítő,hiszen jövőre már az előrehozott érettségikre fogunk tanulni.Sh*t,mert még közel sem voltam azokon a helyeken, ahova nyáron el szerettem volna menni(bár nem panaszkodhatok,hiszen idén már verysok helyen jártam). És lassan véget kell vetnünk a hajnali filmnézésnek, a táborozásoknak,a napozásoknak,a strandnak,és úgy kollektíven mindennek, ami jó volt ebben az évszekban.Fájó szívvel mondhatom,hogy a nyárból már csak egy kicsi van,és mindenki igyekezzen elraktározni télre a nyári emlékeket!!!
I Hate Plants.
A barátság
A barátságnak több fajtája lehet.Lehet távolsági barátság, nem olyan közeli barátság évek óta tartó basrátság, és éppen elromlaqni készülő barátság.Ez a legutolsó a legrosszabb. Nem tudni, miért romolhat el. a kommunikáció hiány, az együttlét hiánya, vagy egyszerűen az évek alatt változunk,és változnak a nézeteink, a személyiségünk, és az együtt alkotott élményeink. De azok a barátságok a legértékesebbek, amelyek megmaradnak, akár gyerekkorunk óta tart, akár csak egy-két éve. Érdemes megőrizni baráti kötelékeinket.
De ha a másik fél hátat fordít az összes barátainak(nekünk is) És csak akkor lép kapcsolatba velük, ha valami kell neki, akkor az nem, ismétlem NEM barátság.Csak egy átmeneti szemfényvesztés, amely hamar elmúlik, lemorzsolódik.
De ha a másik fél hátat fordít az összes barátainak(nekünk is) És csak akkor lép kapcsolatba velük, ha valami kell neki, akkor az nem, ismétlem NEM barátság.Csak egy átmeneti szemfényvesztés, amely hamar elmúlik, lemorzsolódik.
Lépés

Van, hogy egy döntést muszály meghozni.Bármennyire fáj ez bárkinek is. De van, amikor a döntés meghozatala után döbbenünk rá: mi lesz, ha rosszul döntöttünk? Ha rácáfolnak arra, amit mi sziklaszilárdnak hittünk? Akkor mi lesz?
Érdekes, mert ha valaki a könnyebb utat válsztja, nem biztos, hogy ahhoz a célhoz jut, amelyhez szeretett volna.Bár ez az út sokkal kellemesebb, de annyival több munkával is jár.
De ha a nehezebbet választjuk? Sok gyötrődés árán,és megannyi áldozattal biztos, hogy elérhetjük céljainkat.De megéri-e ez a keményebb út? Vagy megéri a könyebbet választani?
És ha esetleg megbánnánk........nincs visszaút.Nem lehet megbánni, le kell nyelni mindazt, amely döntésünk következményeként ért minket.
Vajon melyik éri meg jobban?
A nehéz kezdettel, de kevesebb munkával végigcsnált út,
Vagy az az út, amelyen ha végigmegyünk, öröm visszatekinteni, bár a cél bizonytalan?
Nyár!

Végre itt van a kedvenc évszakom! A Nyár!
Nagybetűvel írtam, igen mert úgy érzem, hogy a nyár egy külön személy, életérzés, amely megremegteti mindenki szívét, amikor eljön hozzánk, s amikor elmegy mindenki megsajnálja, hogy már megint mindenkit itthagyott. Kezdődik a jégrémszezon, a nyáriszünet, és irány minden vízpart, erdő-mező ,hajóra repülőre föl(Final destination fanoknak nem ajánlott;)), irány új tájakra, pihenni és persze emlékeket gyűjteni. De persze az sem gond, ha otthaon maradunk.Mert akkor lehetőségünk akad egy kiadós alvásra, esetleg kint teraszon-ketben olvasásra, esetleg azt az időt még nyár vége felé(hangsúlyozom) Tanulásra is fordíthatjuk.
Ne feledjük el, hogy lehetőségek számtalan sora nyílik meg előttünk a nyár eljövetelével, és hogy ne feledjük: az élet sajnos túl múlandó ahoz, hogy ne használjunk ki benne minden percet!!
R.I.P
Azt hitted téged senki se szeret
Pedig mindenkinek a szíve beleremegett,hogy Gábor nincs többé.
Pedig neked még dolgod volt a földön
Az élet itt lent nélküled csak egy börtön.
Mért mentél el? Istenem,mért vetted el?
Egy jó barát mindenkinek kell!!
Papírra írom mit most érzek,és azt a sok szépetmit együtt éltünk átelfeledni nem lehet..
Még most sem tudom felfogni a dolgothogy te fent s mi itt lent...
De hidd el,egyszer még találkozunk
És akkor majd megvígasztalunk
Nyugodj Békében Dévald Gábor!!
Pedig mindenkinek a szíve beleremegett,hogy Gábor nincs többé.
Pedig neked még dolgod volt a földön
Az élet itt lent nélküled csak egy börtön.
Mért mentél el? Istenem,mért vetted el?
Egy jó barát mindenkinek kell!!
Papírra írom mit most érzek,és azt a sok szépetmit együtt éltünk átelfeledni nem lehet..
Még most sem tudom felfogni a dolgothogy te fent s mi itt lent...
De hidd el,egyszer még találkozunk
És akkor majd megvígasztalunk
Nyugodj Békében Dévald Gábor!!
Rammstein koncert
Reggeli szösszenet
Reggel van, indulás.
Egy szusszanásnyi pihenő után következhet a hajtás.
Ez az utolsó lehetőségünk kijavítani mindent, hiszen március 15 után felgyorsulnak az események, és már azon kapjuk magunkat, hogy év vége van.
Hetek óta először úgy érzem itt van a tavasz, és mit látok? Esett a hó. természetanyánk megtréfált bennünket, bár az igazi tavasz majd csak áprilisban jön el.Sok sikert kívánok minden Érettségizőnek és Felvételizőnek...:)
Egy szusszanásnyi pihenő után következhet a hajtás.
Ez az utolsó lehetőségünk kijavítani mindent, hiszen március 15 után felgyorsulnak az események, és már azon kapjuk magunkat, hogy év vége van.
Hetek óta először úgy érzem itt van a tavasz, és mit látok? Esett a hó. természetanyánk megtréfált bennünket, bár az igazi tavasz majd csak áprilisban jön el.Sok sikert kívánok minden Érettségizőnek és Felvételizőnek...:)
When her road is skilled at a junction
Fontos döntés előtt állok.
Vagy a megélhetésemet választom, vagy a szívemet.
EZ lesz eddigi életem legfontosabb döntése, de vállalom.
Vajon egy embernek saját fizikai képességei korlátozhatják a szellemi képességeit?
Most Így érzek.
Már a szokásos dolog a téma: sokat sérülök ráadásul tesis vagyok.
Ez a gond.
És ez a két dolog nálam nem fér össze.
"Elmennem élet, maradnom halál..."-Shakespeare Rómeója fogalmazott így .
Ez a helyzet,bár nagyon imádom az osztályom és fáj otthagynom azt a sulit.
Ez azzal jár, hogy új osztály, pótlás ,tanárok bizalma....
És nem utolsó sorban,az, hogy valamiféleképpen árulásnak érzem, hogy ott KELL hagynom a sulit.ÉS mivel tesis vagyok, kötelező edzenem, tehát mindennap, ami azt jelenti, hogy többet sérülhetek.Egy régebbi versem szól arról az utolsó sorsdöntő sérülésről, amit elszenvedtem(Ha majd elmegyek-elégia)és amiatt a szüleim nem nézik jó szemmel, hogy már lassan lebénulok(szigorú megállapítás, de így igaz)
Még szerencse, hogy jól tanulok.
A szellemi képességem harcol a fizikaival.
És a szellemi fog győzni.
És most az Irodalmohoz fogok fordulni segítségért.
Órán Szent Ágostonról tanultunk, aki amíg meg nem tért a testi örömöket hajszolta, mikor az egyetemre felvételt nyert Retorikára(szónoklattan) akkor Szent Ambrus taníztásait hallgatva, kezdte megérteni a kereszténység lényegét( a középkorban még az a felfogás volt, hogy csak a túlvilágon vár örök üdvözülés, a fóldi lét csak purgatórium)
És egyre többet járt ez a fejében.A kertben üldökélt, mikor a szomszédban meghallott egy kislányt énekelni"Vedd,Olvasd".
Ekkor Szent Ágoston megértette, az Urat kell szolgálnia.
De nekem nem volt ilyen részem csodában! Szent ágostonnak ott volt a legjobb barátja, aki meghallgatta, és pártatlanul tanácsot adott neki. Meghallgattam mindenkit.Akárki, akit megkérdeztem, egyetértett azzal, hogy ez így nem mehet tovább.
Mintha az elmém és a testem kétfelé szakadna.
De ezt a döntést meg kell hoznom.
Vagy a megélhetésemet választom, vagy a szívemet.
EZ lesz eddigi életem legfontosabb döntése, de vállalom.
Vajon egy embernek saját fizikai képességei korlátozhatják a szellemi képességeit?
Most Így érzek.
Már a szokásos dolog a téma: sokat sérülök ráadásul tesis vagyok.
Ez a gond.
És ez a két dolog nálam nem fér össze.
"Elmennem élet, maradnom halál..."-Shakespeare Rómeója fogalmazott így .
Ez a helyzet,bár nagyon imádom az osztályom és fáj otthagynom azt a sulit.
Ez azzal jár, hogy új osztály, pótlás ,tanárok bizalma....

És nem utolsó sorban,az, hogy valamiféleképpen árulásnak érzem, hogy ott KELL hagynom a sulit.ÉS mivel tesis vagyok, kötelező edzenem, tehát mindennap, ami azt jelenti, hogy többet sérülhetek.Egy régebbi versem szól arról az utolsó sorsdöntő sérülésről, amit elszenvedtem(Ha majd elmegyek-elégia)és amiatt a szüleim nem nézik jó szemmel, hogy már lassan lebénulok(szigorú megállapítás, de így igaz)
Még szerencse, hogy jól tanulok.
A szellemi képességem harcol a fizikaival.
És a szellemi fog győzni.
És most az Irodalmohoz fogok fordulni segítségért.
Órán Szent Ágostonról tanultunk, aki amíg meg nem tért a testi örömöket hajszolta, mikor az egyetemre felvételt nyert Retorikára(szónoklattan) akkor Szent Ambrus taníztásait hallgatva, kezdte megérteni a kereszténység lényegét( a középkorban még az a felfogás volt, hogy csak a túlvilágon vár örök üdvözülés, a fóldi lét csak purgatórium)
És egyre többet járt ez a fejében.A kertben üldökélt, mikor a szomszédban meghallott egy kislányt énekelni"Vedd,Olvasd".
Ekkor Szent Ágoston megértette, az Urat kell szolgálnia.
De nekem nem volt ilyen részem csodában! Szent ágostonnak ott volt a legjobb barátja, aki meghallgatta, és pártatlanul tanácsot adott neki. Meghallgattam mindenkit.Akárki, akit megkérdeztem, egyetértett azzal, hogy ez így nem mehet tovább.
Mintha az elmém és a testem kétfelé szakadna.
De ezt a döntést meg kell hoznom.
Barátság

Az már számomra bizonyított, hogy létezik fiú-lány barátság.Erre a legjobb példa a legjobb barátaim.
De mitől függ a barátság? Egyáltalán mi az? Ez is egy kémiai folyamat, mint a szerelem?Függ egyáltalán valamitől is, vagy csak egyszerűen szeretünk másikkal lenni?Ha valaki ezt tudja, írjon....:)
Nos, ezzel a két barátommal valami fura történt tegnap, ami engem nagyon-nagyon elgondolkodtatott, sőt még belül egy kicsit fájt is.A lényeg, hogy egyikőjüknek sem volt vmi jó napja.Mindketten kicsit morcik voltak, de lehet, hogy már kibékültek.
Elmentünk hárman moziba. Az én kedvenc könyvemből készült filmet néztük meg, a Rémségek cirkuszát.Én ültem középen,alig vártunk, hogy elkezdődjön.Elkezdtünk beszélgetni.És olyan gyorsan történt az egész, hogy fel sem fogtam.A barátaim elkezdtek hűlyülni,majd üvölteni,és egymáshoz sem szóltak.A popcornos doboz mögül figyeltem a dolgokat(Reméltem valamiféle védelmet nyújt).ÉS rájöttem,, nekem KELL békítenem.
Hát ebben nem vagyok jó-gondoltam. Sikerült. Bevetettem egy poént, kitört a röhögés.Ez mind szép és jó, de mégegyszer tudtam, hogy nem sikerülne.Kijöttünk a teremből, ki az utcára, elindultunk haza.Egymást túlkiabálva tárgyaltuk meg a filmet.Aztán megint megtörtén.Kétszer is.És háromszor.Mintha egy kést forgattak volna a hátamban.Jó, mély levegő, békítés. Nem sikerült.Mindent bevetettem.És az út hátralevő részében csak én beszéltem.Olyan volt, mintha magadban beszélnél, esetleg skizofrén lennél, vagy ilyesmi.Az út végén a két legjobb barátom egy halvány "helló"-val köszönt el egymástől.
Elalvás előtt még magamban rátértm mégegyszer a dologra,és arra jutottam, ki fognak békülni.
Ki KELL? hogy béküljenek.
Végül is mi a barátság? függhet egyáltalán anyagi dolgoktól? NEM.
Érzelmi állapottól? NEM
Egyértelmű a dolog, megyek és megmondom mindkettőjüknek.
Vancouver 2010

Végre! Ittvan a 2010-es Vancouver-i téli olimpia!!!:)
Nekem,sportos lény lévén hatalmas öröm, mert non-stop sportot nézhetek at m1-en!
(Na nem mintha folyton ezt tenném) De valamiképp okot találhatok arra, hogy ne zavarjanak el a TV elől.
De mindenképpen csodás dolog, hogy az emberek ennyire tudják tisztelni a sportot.És ennek örülök:D
Akármi történik, most ha időm engedi, a tévé elé tapadok.
Valentine's Day
Vajon van értelme a valentin napnak?
Vajon már ez az egész üzleti fogás lett?
De lehet e kedvesünknek csak egy napot szentelni az évből?Egyértlműen nem.De ha azt vesszük, érdemes elgondolkodni,hogy bár csak egy nap a szerelemé, nem szabad elhanyagolni,mert annyira mindennapos dolog.
Ugyan Magyarországon még csak a kilencvenes évektől ünneplik, az Angolok ezt 1446 óta teszik.Tehát az sem iaz, hogy a nagyvállalatok találták ki.
Mindenképpen jó dolog, ha azt akit szeretünk, megajándékozzuk egy nagy vallomásal,vagy valami aprósággal,ami kifejezi érzelmeinket.
Szóval: Valentin-nap, hajrá!
Vajon már ez az egész üzleti fogás lett?
De lehet e kedvesünknek csak egy napot szentelni az évből?Egyértlműen nem.De ha azt vesszük, érdemes elgondolkodni,hogy bár csak egy nap a szerelemé, nem szabad elhanyagolni,mert annyira mindennapos dolog.
Ugyan Magyarországon még csak a kilencvenes évektől ünneplik, az Angolok ezt 1446 óta teszik.Tehát az sem iaz, hogy a nagyvállalatok találták ki.
Mindenképpen jó dolog, ha azt akit szeretünk, megajándékozzuk egy nagy vallomásal,vagy valami aprósággal,ami kifejezi érzelmeinket.
Szóval: Valentin-nap, hajrá!
Reverse Romeo and Juliet:

Miért vagy te Rómeó
ennyire bűnronda ó?
Ezt valahogy kihagyta a nagy Shekszpír,
hogy olyan ronda, nincs rá gyógyír.
Júlia menekül annyira fél,
annyit futott előle, alig él.
Rómeó nem érti, mi van drágájával,
mikor Julus elé állt Ladájával
Júlia megijed, vécé felé rohan,
Gondolkodik, ki volt ő és honnan..?
Rómeó nem érti, hogy találhatna megoldtást,
Júlia szívébe hogy nyerne bebocsájtást?
Szíve hölgye megoldja gondját hamar,
Egy tőr hegyén oldja meg a zavart.
És így volt az igaz krónika
Rómeó miatt holt Júlia.
ennyire bűnronda ó?
Ezt valahogy kihagyta a nagy Shekszpír,
hogy olyan ronda, nincs rá gyógyír.
Júlia menekül annyira fél,
annyit futott előle, alig él.
Rómeó nem érti, mi van drágájával,
mikor Julus elé állt Ladájával
Júlia megijed, vécé felé rohan,
Gondolkodik, ki volt ő és honnan..?
Rómeó nem érti, hogy találhatna megoldtást,
Júlia szívébe hogy nyerne bebocsájtást?
Szíve hölgye megoldja gondját hamar,
Egy tőr hegyén oldja meg a zavart.
És így volt az igaz krónika
Rómeó miatt holt Júlia.
Hihetetlen...

Hogy valaki meg tudjon változni ilyen hamar,,, Vagy én nem érzékeltem? Hova lett az a kedves srác, akiért odavoltam,mert ő volt az egyetlen normális 1km-es körön belül??? Felfalták őt a kolisbulik, a plázalibák, és a féktelen piálás. És ezt nem is vettem észre csak akkor, amikor megkért hogy "segítsek" fogalmazást írni neki. Ami annyit tesz, hogy írok neki fogalmazást. Ledöbbentem, de befejeztem szegény párának a dolgozatot, mert nem volt más választásom. Fáj, hogy elvesztettem, azt a viszonylag érzékeny srácot, akivel lehetett dumálni, volt benne akaraterő, és nem elemezte ki minden szembejövő lány fenekét, és nem tippelgetett arra, hogy kinek hanyas a melltartómérete. Nem is tudom. egész megdöbbentem, mert azt hittem, ismerem. Mostmár a becenevén szólítom én is. mert nekem egy másik ember lett. Mindvégig a rendes nevén hívtam de már nem. Rest in peace, Attila.......................... 

Júlia nem akar a földön járni...

..fölszállt inkább a fejünk fölé. a Napoleon Boulevard száma(melyet volt szerencsém Alvinék feldolgozásában hallani). Úgy döntöttem én is így teszek ,persze jelképesen.
Hogy miért? Mert elegem lett az egészből. Mindenből ami körülvesz, és nem értem a miértjét.
Ugyanis itthon ülök már három napja törött kisujjal és egy kezdődő tüdőgyulladással.
Kérdem én: MI a FENÉNEK?
Nem elég, hogy három dróttal szenvedek az ujjamban,még hozzá köhögőgörcs kell.
Köszönöm ó, drága sors, mert ezen a hétvégén tudtam volna elmenni moziba.
Tehát mindenből kimaradtam. És még elkezdtem csuklani.
De talán megint nem vagyok egyedül. Most beszéltem osztálytársammal,hogy a kolumbiai cserediák nem érkezett meg, mert kiruccantak a USA-ba,és valami gond van a vízummal.
Jó tudni, hogy megint nem vagyok egyedül.Isten áldja Amerikát.
Egy kis csipet
Hazafelé repkedek.
Éhes vagyok,meggebedek.
Jé! Imitt egy buszjegy!
Még egy.
Ez a kis szösszenet akkor sikerült, mikor éppen ma hazafelé reokedtem:)
Éhes vagyok,meggebedek.
Jé! Imitt egy buszjegy!
Még egy.
Ez a kis szösszenet akkor sikerült, mikor éppen ma hazafelé reokedtem:)
ha majd elmegyek (elégia)
Tudtam.Tudtam már a legelején,
hogy nem lesz pont annak
a csodálatos mondatnak végén.
Túl szép volt ahhoz, hogy igaz legyen,
és hogy ott kell hagynom mindenkit,
nem szabad megtörténjen
Annyiszor azt kívántam...bárcsak
hogy miért pont ők...BÁRcsak,
Megint baj lesz...BÁRCSAK!
Látni akarom a történetüket,
tudni akarom,mi lesz velük?
Vajon leszidják majd fejüket?
Biztos.És én tudom,hogy mindezt nem láthatom.
Saját hibámbóé nem tudom mi lesz velük egy év múlva,
de szeretném látni.
És ha meg lenne hozzá a hatalom..
De nem lehet.Így születtem,
ezt a dolgot nem lehet elnyomni,
és nem lehet visszavonni,amivé lettem.
Most végre azt csinálhatom,
amit mindíg szerettem volna,
de egyre bomlok, mint az atom.
Mennyire keserűséges dicsőség ez!
Hogy azt kívánom,hogy
ne kelljen átélnem ezt.
Ez az elég lehangoló vers akkor született,amikor nemrégiben eltörtem a kisujjam,amit műtöttek,és felmerült az a gondolat a családban,hogy sulit váltok,és azt az osztályt, ami kevés idő alatt annyira a szívemhez nőtt ott kell (lehet) hagyjam.Ezeket a hihetetlen érzéeket fejezi ki ez a vers.
hogy nem lesz pont annak
a csodálatos mondatnak végén.
Túl szép volt ahhoz, hogy igaz legyen,
és hogy ott kell hagynom mindenkit,
nem szabad megtörténjen
Annyiszor azt kívántam...bárcsak
hogy miért pont ők...BÁRcsak,
Megint baj lesz...BÁRCSAK!
Látni akarom a történetüket,
tudni akarom,mi lesz velük?
Vajon leszidják majd fejüket?
Biztos.És én tudom,hogy mindezt nem láthatom.
Saját hibámbóé nem tudom mi lesz velük egy év múlva,
de szeretném látni.
És ha meg lenne hozzá a hatalom..
De nem lehet.Így születtem,
ezt a dolgot nem lehet elnyomni,
és nem lehet visszavonni,amivé lettem.
Most végre azt csinálhatom,
amit mindíg szerettem volna,
de egyre bomlok, mint az atom.
Mennyire keserűséges dicsőség ez!
Hogy azt kívánom,hogy
ne kelljen átélnem ezt.
Ez az elég lehangoló vers akkor született,amikor nemrégiben eltörtem a kisujjam,amit műtöttek,és felmerült az a gondolat a családban,hogy sulit váltok,és azt az osztályt, ami kevés idő alatt annyira a szívemhez nőtt ott kell (lehet) hagyjam.Ezeket a hihetetlen érzéeket fejezi ki ez a vers.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)